Szakmai í­rások
 
pellcert
enplus
 
umft
westpa
 
nfu

A szilárd biomassza környezetipari á­ga­za­ti sze­re­pé­nek meg­e­rő­sí­té­se a Nyu­gat-Du­nán­tú­lon pel­let klasz­ter lét­re­ho­zá­sá­val és az ah­hoz tar­to­zó klasz­ter­me­nedzs­ment i­ro­da mű­köd­te­té­sé­vel (NYDOP-1.1.1/A-2008-0010)

 
Megújulo Energia Kézikönyv 2010
Fűtsünk fával, ésszerűen!

Kezdjük a hibákkal!

A tüzeléskor négyféle módon pazarolhatjuk el a kinyerhető energiát.

Nem ég el tökéletesen a fa és légszennyezés formájában kiszáll a kéményen, vagy bűzös és mérgező kátránnyal gazdagítja a kályhát, kéményt.
A hő jelentősebb része a kéményen át kimegy égéskor.
A lakás hője a kéményen át szökik egész nap.
Víz forralására megy el a hő egy része.
A nedves tűzifa legalább négyszer drágább
A víz nem éghető és hűti a tűzifa égését. Így a fában lévő energia nagy része a víz forralására megy el. A vízgőz egy része a kéményen át a szabadba távozik és a levegőeget fűti, a másik fele lecsapódik a kémény falán és bűzös barna lé formájában megjelenik a falon átszivárogva. Az égéstermékek nitrózus gázokat és szén-dioxidot tartalmaznak, amelyek vízzel elegyedve savat alkotnak és szétmarják a falazott kéményt. Az alacsony égési hőfok miatt a fagázok nem égnek el, hanem füst, korom és kátrány keletkezik hő helyett. Ha sok kátrány rakódik le, elzárja a füst útját és halálos szén-monoxid mérgezést okozhat. A kátrány jó hőszigetelő, a tüzelőberendezésben lerakódva rontja annak hőleadását.

Mérjünk!
Az ideális nedvességtartalom 20% alatti, de inkább 10-15% között van. Ezzel szemben a frissen kivágott fa 40-50% vizet tartalmaz, égéskor a víz elpárologtatása elnyeli a benne lévő energia felét. A nedvességtartalmat egy egyszerű digitális mérőeszközzel ellenőrizhetjük, felhasítunk frissen egy rönköt és a fa belső felületén mérünk. Ilyen mérőeszközök 5000 forint körüli áron kaphatók, érdemes rákeresni az interneten a fa nedvességmérő kifejezésre. A másik módszer, hogy lemérünk több darab fát frissen apróra hasogatva és sütőben legalább egy órát szárítjuk 150 fok alatt, majd újra megmérjük a tömegét. A súlyveszteség a víz.

Hogyan tároljuk a tűzifát?
Az ideális fatároló dél felé néz, csapdába ejti a napot, esőtől és talajnedvességtől védett. A fát lehetőleg hasogatva tároljuk, mert úgy sokkal gyorsabban szárad nagyobb felülete miatt. A tárolóba berakott fa elé rakhatunk egy UV stabilizált nejlon fóliát, vagy polikarbonát lemezt, mely alul és felül is hagy egy arasznyi rést a szellőzéshez. A fólia mögött az üvegházhatás miatt még gyorsabban szárad a fa. A fát mindig rakjuk lábakon álló pallóra, hogy a felverődő esőtől, hótól vagy talajnedvességtől megvédjük. Az ideális tűzifa két évig szárad, és érdemes legalább 24 órával a fűtés előtt bekészíteni a fűtőberendezés közelébe olyan helyre, ahol kienged és leadja a magába szívott vízpárát.

Begyújtás
Ha rosszul gyújtjuk be a kályhát, légszennyezést okozunk, mely minden esetben pénzkidobást is jelent, hiszen hasznosítatlan energia lép ki a kéményen. Ez olyan, mintha baltával hámoznánk krumplit és nem hámozókéssel. A jó begyújtás titka két fontos szabály betartása. A vastag fát alulra kell rakni, felfelé pedig fokozatosan vékonyabbakat egész a gyufaszál vastagságig. A tüzet pedig felül kell meggyújtani, ahová a vékony fa kerül. Ha kellően száraz a fa, és jól raktuk meg, egy szál gyufával meg kell tudni gyújtani. A tűz hősugárzás által terjed lefelé, és csak annyi fagáz szabadul fel, amennyi rögtön el is tud égni. A fa energiájának 67%-át, tehát kétharmadát az illó anyagok adják, melyek égéskor elpárolognak a fából, a maradék 33%, egyharmad energia pedig a faszén égésének köszönhető. Tehát ha hirtelen sok hőt kap alulról a tűz, mert helytelenül ott gyújtottuk meg, a keletkező sok fagáz nem tud elégni, csak füstöl.

Hogyan tüzeljünk?
A tökéletes égéshez három feltételnek kell teljesülnie – ezt nevezzük 3T-nek. De mi is ez a 3T?

Magas hőmérséklet, 900 °C felett (első T, Temperature)
Jó keveredés, az égésgázok és az oxigén elegyedése (második T, Turbulencia)
Idő az égéshez, mielőtt leadja az energiát és lehűl a füstgáz (harmadik T, Time)
Ha egy feltétel is hiányzik, csak füstöt gyártunk. Az első két T lényegében a berendezéstől függ, de nagyrészt a harmadik is. Például a kandallók csak 10-50% hatásfokot érnek el. Mit tegyünk, hogy a fatüzelésünk közelítsen a 3T-hez? Az ideális tüzelőberendezésben a tűztér hőszigetelt, a minél magasabb hőfok elérése a cél, és egy második szakaszban – ahol már nincs égés – történik a hő kinyerése. Ha a berendezésen magán nem nagyon tudunk változtatni (első és második T), a tüzelési móddal még emelhetjük a hőmérsékletet. Ha mégsem akarunk megsülni, rakjunk kevés fát a tűzre, de az égjen intenzíven. Az intenzív égést a fa apróra hasogatásával érhetjük el. Az ujjnyi, de legfeljebb csuklónyi vastag fa felülete nagyobb, gyorsabban átmelegszik és intenzívebben ég. Így magasabb lesz az égési hőmérséklet, közelíti a 900 fokot. Fontos, hogy elegendő levegőt kapjon a tűz, véletlenül se fojtsuk vissza az égést, mert azonnal füst termelődik hő helyett.
A levegő elzárása ilyenkor egyenlő azzal, mintha egy feneketlen kútba szórnánk a pénztárcánk tartalmát.

Kémény tudomány
A jó tűzhöz megfelelő huzatú kémény kell. Ökölszabályként elmondható, hogy ehhez a kéménynek a kályha vagy kazán tüzelőajtó magasságánál legalább 5 méterrel magasabbnak kell lennie és kellő átmérőjűnek. A huzatot jelentősen fokozza, ha a kémény kívülről hőszigetelő burkolattal van ellátva, illetve ha huzatfokozó berendezést építünk a torkolati nyílásba. A jó huzat kevesebb pára, korom és kátrány lecsapódását teszi lehetővé. A kéményt rendszeresen tisztítani kell, ha a tüzelőberendezésünk nem égeti el tökéletesen a fát (sajnos az esetek túlnyomó részében), különben a lerakódó kátrány annyira csökkenti a keresztmetszetét, hogy a huzat megszűnik, és a füst visszajut a lakótérbe. Ilyen esetben halálos szén-monoxid mérgezést kaphatunk.

Összefoglaló:
Ha nedves fával tüzelünk, akkor a hő jó részét a víz elpárologtatására használjuk, annyival kevesebb marad nekünk. A víz lecsapódik a kéményben, oldja a füstgázokat és az így keletkező savak tönkreteszik az egész fűtési rendszerünket, legelőször is a kéményt. Ha nem elég magas a tűztérben a hőmérséklet, nincs elegendő oxigén és a rossz a levegővel való keveredés, akkor a fagázok nem égnek el, ezzel szennyezünk is, kátrányt is gyártunk és a fában lévő energia jelentős részét égetés nélkül engedjük el.
https://havastanya.hu/futsunk-faval-esszeruen-1-resz/

« Vissza
 

© 2009. - Magyar Pellet Egyesület  |  Székhely: 8855 Belezna, Pellet major 1.  |  Telefon: +36 93 898 037
Iroda: 8800 Nagykanizsa, Bajcsy Zsilinszky E. u. 106/A.  |  e-mail: posta@mapellet.hu