Sajtószoba
 
pellcert
enplus
 
umft
westpa
 
nfu

A szilárd biomassza környezetipari á­ga­za­ti sze­re­pé­nek meg­e­rő­sí­té­se a Nyu­gat-Du­nán­tú­lon pel­let klasz­ter lét­re­ho­zá­sá­val és az ah­hoz tar­to­zó klasz­ter­me­nedzs­ment i­ro­da mű­köd­te­té­sé­vel (NYDOP-1.1.1/A-2008-0010)

 
Megújulo Energia Kézikönyv 2010
ZBR - ahogy az érintettek látják

A Zöld Beruházási Rendszer pályázataival kapcsolatos éles kritikák mellett többen a kvótaeladásból befolyt 28,2 milliárd forint ésszerű felhasználására is javaslatot tettek.

Az Energia Klub július 3-i, két országos napilapban is megjelent közleménye után több, energiahatékonysággal és megújuló energiával foglalkozó szervezet, illetve cég is eljuttatta észrevételeit az egyesülethez. Ezekből egyértelműen kiderül, hogy a legtöbb érdekelt elfogadhatatlannak és gazdaságilag károsnak tartja a kormány folyamatos ígérgetését a Zöld Beruházási Rendszer pályázatainak ügyében. Az éles kritikák mellett többen a kvótaeladásból befolyt 28,2 milliárd forint ésszerű felhasználására is javaslatot tettek.

 

A Magyar Pellet Egyesület szerint például a pályázatok kiírásának késlekedése kiábrándító, különösen annak fényében, hogy a megújuló energiahordozók terén azt a rendkívül pozitív folyamatot sikerült megakasztani, mely a tavalyi NEP pályázat kapcsán megindult. Ha a szándék megvan az idei pályázatok kiírására, jelen esetben a pénz is rendelkezésre áll, akkor valami még mindig hiányzik. Hogy ez mi, arra jó lenne választ kapni az illetékesektől – összegezte az egyesület véleményét Jakab Andrea kommunikációs munkatárs.

 

A KVVM részéről elfogadhatatlan az a felelőtlen, néha arrogáns ígérgetés, ami már a megjelenés előtt komolytalanná, hiteltelenné tette a pályázatot – írta levelében Varga Pál, a Magyar Épületgépészek Szövetsége Megújuló Energia Tagozatának elnöke. Ráadásul nem csak a Zöld Beruházási Rendszer nem jelent meg, de emiatt nem írták ki a 2008-ban viszonylag jól működő NEP-et sem. A szövetség szemléletes megfogalmazása szerint, így két szék közül sikerült a pad alá beesnünk.

 

Dékány István, a napenergia hasznosításával is foglalkozó Callens Kft. ügyvezetője felháborítónak tartja azt a közömbösséget és nemtörődömséget, ahogy a kormány a bevételt, és az ebből megvalósításra kerülő beruházásokat kezeli. A pályázatok bizonytalan kiírása a cégüket, ahogy fogalmazott, övön alul érinti. Több munkájuk befejezése csúszik, és sajnos van, amelyik meg sem valósul.

 

A véleményekből az is kitűnik, hogy nem elegendő kiírni a pályázatokat, az összeg megfelelő felhasználására is törekedni kellene. Jakab Andrea szerint az eddigi információk alapján a tervezett pályázatok elbírálási szempontjai kifejezetten hátrányos helyzetbe hozzák azokat, akik korábban már költöttek lakóépületük energiahatékonyságának növelésére, a most építkezők pedig eleve elesnek a támogatás lehetőségétől.

 

Kruchina Sándor, a hőszigetelő anyagok gyártásával foglalkozó Austrotherm Kft. marketing vezetője azt javasolja, hogy a támogatásokkal a kiemelten energiatakarékos épületek elterjedését kellene ösztönözni. Ezek az épületek a nagyobb energiamegtakarítás mellett követendő példaként is szolgálhatnak, sőt, a hazai tervezői gyakorlatra és a kivitelezői szokásokra is pozitívan hatnának.

 

Olyan javaslat is érkezett, hogy a minél hatékonyabb és lobbiérdek-mentes forráselosztás érdekében egy független, szakértőkből álló szervnek kellene kezelnie a rendelkezésre álló több milliárdos összeget. A követendő jó példa elvét megvalósítva kórházak, iskolák, szociális otthonok, vagy akár a nagyobb települések önkormányzati épületeinek felújítását kellene első sorban támogatni, de prioritást élvezhetnének a hátrányos helyzetben lévő régiók is.

 

A megújuló energiaforrásokra való átállás többek szerint is közös érdek, mivel ez alacsonyabb működési költséget, alacsonyabb energiadíjakat jelenthetne a válsággal amúgy is sújtott háztartások számára. A megújuló energiaforrások terjedésével jelentős számú új munkahely is létesülhetne az országban. Az ilyen energiahordozók nemcsak környezetkímélők, de folyamatosan rendelkezésre állnak és növelik hazánk energetikai ellátásbiztonságát is.

 

A vélemények tükrében jól látható, hogy a késlekedő pályázatkiírással nem csak a lakosság esik el évi több tízezer forintos megtakarítási lehetőségtől, hanem a kiszámíthatatlan piaci körülmények egyértelműen nehéz helyzetbe hozhatják a hazai munkaerővel, helyben termelt energiát előállító, forgalmazó, illetve a felújításokban érdekelt cégeket is. Ezért is kérte az Energia Klub a kormányt arra, hogy a lebegtetés helyett jelöljön meg egy számon kérhető végső időpontot, vagy hivatalosan ismerje el: a Zöld Beruházási Rendszer pályázatai idén már nem kerülnek kiírásra.

 

http://www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=21931

 

2009. július 8.

« Vissza
 

© 2009. - Magyar Pellet Egyesület  |  Székhely: 8855 Belezna, Pellet major 1.  |  Telefon: +36 93 898 037
Iroda: 8800 Nagykanizsa, Bajcsy Zsilinszky E. u. 106/A.  |  e-mail: posta@mapellet.hu