Alapszabály
 
pellcert
enplus
 
umft
westpa
 
nfu

A szilárd biomassza környezetipari á­ga­za­ti sze­re­pé­nek meg­e­rő­sí­té­se a Nyu­gat-Du­nán­tú­lon pel­let klasz­ter lét­re­ho­zá­sá­val és az ah­hoz tar­to­zó klasz­ter­me­nedzs­ment i­ro­da mű­köd­te­té­sé­vel (NYDOP-1.1.1/A-2008-0010)

 
Megújulo Energia Kézikönyv 2010

A MAGYAR PELLET EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

 

I.

 

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

1.§

 

A Magyar Pellet Egyesület (a továbbiakban: egyesület) az egyesülési törvényről szóló 1989. évi II. törvény alapján, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény előírásainak megfelelően közhasznú szervezetként működő, önkéntesen létrehozott, demokratikus önkormányzattal rendelkező társadalmi szervezet, melynek közhasznú tevékenysége a környezetvédelem, a tudományos tevékenység, kutatás, valamint a nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés.

 

1.   Az Egyesület

a.   neve:               Magyar Pellet Egyesület

b.   székhelye:          8855 Belezna, Pellet major 1.

c.   működési területe: Magyarország

d.   alapításának éve:   2008.

 

2.   Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és pártoknak anyagi támogatást nem nyújt.

 

3.   Az Egyesület közhasznú cél szerinti tevékenysége a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26.§ c)

3. pontjában meghatározott: tudományos tevékenység, kutatás,

4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés

9. pontjában meghatározott: környezetvédelem

 

II.

 

AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS TEVÉKENYSÉGE

 

2.§

 

1.     Az Egyesület célja: a környezetvédelem, mint közhasznú tevékenység ismeretterjesztése, különös tekintettel a megújuló energiaforrások, illetve a biomassza alapú pellet használatának elterjesztésére. Fő céljával összhangban különös figyelmet fordít a pellet tüzelési mód ismeretterjesztésére, a környezetbarát energiafelhasználással kapcsolatos tudatformálásra.

2.     Az egyesület céljának tekinti a hazai megújuló energia, különösen a pellet ismertségének megteremtését és fenntartását, ennek keretében a fogyasztóvédelmet, valamint a társszakmákkal és kamarákkal való kapcsolattartást.  

3.     Az egyesület céljai között szerepel a hazai előállítású pellet minősítési rendszer kialakítása feltételek, lehetőségek és a minőségi elvárások figyelembevételével, valamint szerepet vállal a hazai előállítású pellet szabványosítás, akkreditált minősítési rendszerének előkészítésében, kidolgozásában, véleményezésében.

4.     Célja továbbá egyesített, közös elemzési adatbázis, információáramlási csatornák, honlap kiépítése, valamint a tudományos tevékenységek és kutatások révén létrejött megújuló energetikai, azon belül a pellet tüzeléstechnika fejlesztések összefogása. 

5.     Közhasznú céljai között szerepel a megújuló energia használattal kapcsolatos tudatformálás, oktatások, képzések szervezése, elsősorban épületgépész, építész, valamint a megújuló energiarendszerek, azon belül pellet fűtésrendszer iránt érdeklődő szakemberek körében.

6.     Céljai között szerepel a megújuló energiaforrások körében hatósági fogyasztóvédelemmel összhangban szabályozások és támogatási rendszerek kidolgozásában, előkészítésében és véleményezésében való részvétel, valamint a pellet tüzeléstechnikával foglalkozók érdekvédelmének teljes körű biztosítása.

 

7.   Az Egyesület részt vállal céljaihoz kapcsolható jogszabálytervezetek, koncepciók, projekttervek véleményezésében, előkészítésében, valamint ezzel összefüggésben szükség esetén új jogszabályok és közigazgatási intézkedések és döntések meghozatalát is kezdeményezi. Véleményt nyilvánít az Egyesületi célokkal kapcsolatos jogalkotói és jogalkalmazói tevékenységről.

Az Egyesület működési területén feltárja a fenntartható fejlesztéssel kapcsolatos szükségleteket, elemzi és összesíti azokat, illetve elősegíti különböző sikeres szolgáltatási és energiagazdálkodási modellek, pilot-projektek, innovatív kezdeményezések térnyerését, elterjesztését.

Az Egyesület előadásokat, szakmai összejöveteleket, konferenciákat szervez, tanulmányokat készít és készíttet, terjeszt kiemelten Magyarország területén belül, illetve partnerei részvételével.

Az Egyesület együttműködik területének állami, társadalmi és gazdasági szerveivel. Az Egyesület együttműködik továbbá bármely civil és nem civil partnerrel, amennyiben ez a partnerség az Egyesületet céljainak elérésében érdemi módon segíti.

 

8.   Az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében - a jogszabályokban meghatározott keretek között - nemzetközi tevékenységet is folytathat.

 

9.   Az Egyesület céljai gazdasági feltételeinek megteremtése érdekében - kiegészítő jelleggel - gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat, vállalatot létesíthet, magán- illetőleg jogi személyekkel, jogi személyiséggel rendelkező vagy anélküli gazdasági társaságot létesíthet, illetőleg ilyenbe tagként beléphet.

 

10. Az Egyesület működése, szolgáltatásai és beszámolói nyilvánosságát szórólapokon, plakátokon, egyéb sajtótermékekben illetve az interneten keresztül biztosítja.

 

11. Az Egyesület közhasznú tevékenysége körében nyújtott szolgáltatásait az Egyesület tagságán kívül harmadik személy is igénybe veheti, működése nyilvános.

 

12. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

 

III.

 

AZ EGYESÜLET TAGJAI

 

A tagsági viszony

3.§

 

1.   Az Egyesület tagjai lehetnek, akik a 2.§ -ban meghatározott cél érdekében kívánnak tevékenykedni, elfogadják az Egyesület Alapszabályát, Működési Szabályát valamint, akiket az Egyesületbe – kérelmükre – felvesznek.

 

2.   Az Egyesületnek rendes, pártoló, tiszteletbeli, tagjai lehetnek

a.   Az Egyesületnak rendes tagja lehet minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki elfogadja az Egyesület Alapszabályát, valamint akit az Egyesület tagjai sorába felvesz.

 

b.   Az Egyesület pártoló tagja lehet minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításában érdekelt és pártoló tagsági díjat fizet. A pártoló tag felvételéről – kérelemre – az elnök dönt. A jogi személy, illetőleg a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, mint pártoló tag az Egyesület munkájában képviselője útján vesz részt.

 

c.   Az Egyesület tiszteletbeli tagja az a természetes személy, akit a közgyűlés – az elnökség javaslatára – az Egyesület kapcsolatainak ápolása és fejlesztése során végzett kiemelkedő munkássága elismeréséül tiszteletbeli taggá választ.

 

3.     Az Egyesület tagjai tagdíjat fizetnek, melynek mértékét az elnökség javaslata alapján a közgyűlés az Alapszabály 1. számú mellékletében határozza meg. Az Egyesület elnöksége köteles a tagokról naprakész nyilvántartást vezetni. A tiszteletbeli tagot tagdíjfizetési kötelezettség nem terheli.

4.     A tagfelvételi kérelmet az Egyesület elnökségéhez kell benyújtani, és arról az Egyesület elnöksége dönt. A felvételt megtagadó határozat ellen az Egyesület közgyűléséhez lehet fellebbezni.

 

5.   A rendes tagság megszűnik:

a.   kilépéssel,

b.   törléssel,

c.   kizárással,

d.   elhalálozással.

 

6.   A tag kilépési szándékát az elnökségnek írásban tartozik bejelenteni.

 

7.   Törölni lehet a rendes tagok sorából azt, aki tagdíjfizetési kötelezettségének negyed éven át nem tesz eleget, és azt írásbeli felszólításra sem rendezi.

 

8.   Tagot kizárni csak fegyelmi határozattal lehet.

 

9.   A pártoló tagság kilépéssel, törléssel, a természetes személy halálával, illetőleg a szervezet megszűnésével ér véget.

 

10. A tiszteletbeli tagság kilépéssel vagy elhalálozással szűnik meg.

 

11. A tag törléséről az elnök javaslata alapján az elnökség dönt. A fegyelmi bizottság kizárást kimondó határozata ellen a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az elnökséghez lehet fellebbezni. A fellebbezést az elnökség 30 napon belül köteles elbírálni.

 

A tagok jogai és kötelezettségei

4.§

 

1.   Az Egyesület tagjai jogaikat személyesen – a nem természetes személy tagok pedig képviselőjük útján – gyakorolják.

 

2.   Az Egyesület rendes tagjait egyenlő jogok illetik meg, a tagok:

a.     részt vehetnek az Egyesület összejövetelein, rendezvényein, azon felszólalhatnak, javaslatokat, észrevételeket tehetnek, szavazhatnak, választhatnak és választhatók az Egyesület bármely tisztségére, kiskorú tag azonban képviselettel járó tisztségre nem választható,

b.     az Egyesületet felügyelő szervnél indítványozhatják az Egyesület jogszabályba vagy Alapszabályba ütköző határozatának megsemmisítését,

c.     az Egyesület elnöksége által meghatározott feltételek szerint részt vehetnek az Egyesület szerveinek munkájában,

d.     részesülhetnek az Egyesület által nyújtott kedvezményekben,

e.     az Egyesület valamely törvénysértő határozatát – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – a Fővárosi Bíróság előtt megtámadhatják.

 

3.   A pártoló tag, illetőleg képviselője tanácskozási joggal részt vehet az Egyesület rendezvényein, összejövetelein azokon felszólalhat, javaslatokat tehet. Külön megállapodás alapján részesülhet az Egyesület által nyújtott kedvezményekben, igényelheti az Egyesület szakembereinek a segítségét.

 

4.   A tiszteletbeli tag jogai azonosak a pártoló tag jogaival.

 

5.   Az Egyesület rendes tagjai kötelesek:

a.     az Alapszabály rendelkezéseit, valamint a közgyűlés és az elnökség határozatait betartani,

b.     a megállapított tagsági díjat rendszeresen fizetni,

c.     az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításában tevékenyen közreműködni.

 

6.   A pártoló tag köteles:

a.     az Alapszabály rendelkezéseit betartani,

b.     az Egyesület célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatására, a pártoló tagsági díj megfizetésére.

 

7.   A tiszteletbeli tag köteles:

a.     az Alapszabály rendelkezéseit betartani,

b.     az Egyesület célkitűzéseinek erkölcsi támogatására.

 

IV.

 

AZ EGYESÜLET SZERVEI

 

5.§

 

Az Egyesület szervei:

a.     a közgyűlés,

b.     az elnökség

-      elnök,

-      legalább 3, legfeljebb 7 fő elnökségi tag,

c.     felügyelő bizottság,

d.   bizottságok.

 

A közgyűlés

6.§

 

1.   Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés a tagok összessége.

 

2.   A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak:

a.     az Alapszabály megállapítása és módosítása,

b.     az Egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása,

c.     az Egyesület feloszlása esetén az Egyesület vagyonáról való rendelkezés,

d.     az évi költségvetés meghatározása,

e.     az Egyesület tisztségviselőinek (elnökség és felügyelő bizottság) megválasztása és visszahívása,

f.     az elnökség és a felügyelő bizottság éves beszámolójának elfogadása,

g.     a közhasznúsági jelentés elfogadása, ezen belül a számviteli törvény szerinti beszámoló,

h.     az Egyesület befektetési szabályzatának elfogadása,

i.     tiszteletbeli tagok megválasztása,

j.     a tagsági díj összegének meghatározása.

 

3.   Az Egyesület elnöksége a közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer köteles összehívni. A közgyűlés napirendjét is tartalmazó meghívót a kitűzött időpont előtt harminc nappal meg kell küldeni az Egyesület valamennyi tagjának.

 

4.   Az Egyesület elnöksége rendkívüli közgyűlést is összehívhat. A közgyűlést köteles összehívni, ha ezt a Bíróság elrendelte, illetőleg ha ezt a tagok egyharmada – az ok és cél megjelölésével – írásban kéri.

 

5.   A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazóképes tagoknak legalább 50%-a + 1 fő megjelent. Határozatképtelenség esetén tizenöt napon belül újabb közgyűlést kell összehívni, amely az eredeti napirendben felvett kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, ha erre a tagok figyelmét már az eredeti közgyűlési meghívóban kifejezetten felhívták.

 

6.   A közgyűlés határozatát egyszerű szótöbbséggel, a (2) bekezdés a-c) pontjaiban meghatározott ügyekben pedig kétharmados szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a közgyűlés elnökének szavazata dönt.

 

7.   A közgyűlés a határozatát nyílt szavazással hozza, a tisztségviselők megválasztásánál és leváltásánál nyílt szavazást kell tartani. Titkos szavazást kell azonban elrendelni, ha azt a közgyűlésen jelenlevők egyharmada kéri.

 

8.   A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján

a.     kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b.     bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

9.   A közgyűlésen a meghívó szerinti napirendi kérdéseken kívül egyéb kérdések csak akkor tárgyalhatók, ha azok megvitatását a közgyűlésen jelenlévők nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel elhatározzák.

 

10. A közgyűlésen az Egyesület elnöke elnököl. Kivételes indoklás esetén a közgyűlést az elnökség más tagja, vagy az elnökség által felkért más személy is vezetheti.

 

11. A közgyűlés nyilvános. Kivételesen indokolt esetben – különösen ha üzleti titok, vagy a személyiségi jogok védelme indokolja – a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel a nyilvánosságot korlátozhatja ,vagy kizárhatja.

 

12. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a közgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés által kijelölt két hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyvet meg kell őrizni.

 

A tisztségviselők választása

7.§

 

1.   A tisztségviselőket (elnökség és felügyelő bizottság) a közgyűlés egy évre választja.

 

2.   Jelölt lehet az a személy, aki a közgyűlésen egyszerű többségi szavazással a jelölőlistára felkerül.

 

3.   A választás tisztségenként külön-külön történik úgy, hogy először az Egyesület elnökét, azt követően az elnökségi tagokat, ezt követően a felügyelő bizottság elnökét és tagjait kell megválasztani.

 

4.   Megválasztottnak az a tisztségviselő tekinthető, aki a jelenlévők szavazatának többségét megszerezte. Több jelölt esetén, ha az első választási fordulóban egyik jelölt sem kapta meg a megválasztásához szükséges szavazatot, újabb választási fordulót kell tartani. Az új választási fordulóban a legkevesebb szavazatot kapott jelölt, valamint az a jelölt, aki az érvényes szavazatok 15%-át sem kapta meg, már nem vesz részt.

 

5.   A közgyűlés által választott tisztségviselő - a megválasztásra vonatkozó szabályok alkalmazásával - visszahívható. A visszahívást a tagok 1/3-a kezdeményezheti.

 

 

Az elnökség

8.§

 

1.   Az Egyesület tevékenységét két közgyűlés közötti időszakban az elnökség irányítja. Az elnökség az Egyesület működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek a közgyűlés vagy az Egyesület más szervének kizárólagos hatáskörébe tartoznak.

 

2.   Az Egyesület elnöksége legalább 3, legfeljebb 7 tagból áll.

 

3.   Az elnökségnek csak olyan magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet tagja, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától.

 

4.   Nem lehet az Egyesület vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

 

6.   Az elnökség tagjai:

a.     az elnök,

b.     legalább kettő, legfeljebb hat elnökségi tag.

 

7.   Az elnökség tagjainak jogai és kötelezettségei:

a.     az elnökségi üléseken és az elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel,

b.     észrevételek, javaslatok tétele az Egyesület működésével kapcsolatban,

c.     felvilágosítás kérése az Egyesület tevékenységével összefüggő kérdésekben,

d.     javaslattétel rendkívüli közgyűlés, elnökségi ülés összehívására,

e.     megbízás alapján az Egyesület képviselete,

f.     az Egyesület határozatainak betartása, végrehajtása,

g.     folyamatos kapcsolattartás az Egyesület tagjaival,

h.     beszámolás az elnökségben vállalt feladatok végrehajtásáról.

 

8.   Az elnökségi tagság megszűnik:

a.     a mandátum lejártával,

b.     lemondással,

c.     visszahívással,

d.     elhalálozással,

e.     az Egyesületból való kizárással.

 

9.§

 

1.   Az elnökség hatáskörébe tartozik:

a.     az Egyesület tevékenységének irányítása,

b.     az Elnökség ügyrendjének megállapítása,

c.     az Egyesület munkatervének, költségvetésének kidolgozása, az éves program jóváhagyása,

d.     az Egyesület eredményes működéséhez szükséges feltételek megteremtése,

e.     a tagfelvételt megtagadó elnöki határozat elleni fellebbezés elbírálása,

f.     az elnök javaslatára a tagok törlése,

g.     a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó bizottságok, munkacsoportok létrehozása és megszüntetése,

h.     a közgyűlések, illetőleg a közgyűlés elé kerülő előterjesztések, javaslatok, költségvetés-tervezet és közhasznúsági jelentés előkészítése és a közgyűlés elé terjesztése,

i.     az Egyesület gazdálkodásának és vagyonkezelésének irányítása és ellenőrzése, az elnök ezzel kapcsolatos feladatainak meghatározása,

j.     döntés a külföldi kiutazások, illetőleg külföldiek meghívása ügyében,

k.     a pályázatokon való részvételről szóló döntés,

l.     az Egyesület szervezeti és működési rendjének jóváhagyása,

m.     az Egyesület vagyonának befektetéséről való döntés.

 

2.   Az elnökség köteles az éves beszámoló elkészítésével egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés nyilvános, abba bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot kérhet. A jelentésnek tartalmaznia kell:

a.     a számviteli beszámolót,

b.     a költségvetési támogatás felhasználását,

c.     a vagyon felhasználására vonatkozó kimutatást,

d.     a célszerinti juttatások kimutatását,

e.     a központi költségvetési szervektől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattó, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét,

f.     az Egyesület vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét,

g.     a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

 

3.   Az elnök az elnökségi ülést szükség szerint, de legalább negyedévenként köteles összehívni. Az elnökségi ülés időpontját és napirendjét az elnökség tagjaival nyolc nappal az ülés előtt közölni kell. Ha az elnökségi tagok egyharmada a napirend megjelölésével kéri, az elnök köteles a rendkívüli elnökségi ülést tizenöt napon belül összehívni.

 

4.   Az elnökségi ülés határozatképes, ha azon tagjainak több mint fele jelen van. Az elnökség ülései nyilvánosak. Kivételesen indokolt esetben - különösen, ha üzleti titok vagy a személyiségi jogok védelme indokolja - az elnökség egyszerű szótöbbséggel a nyilvánosságot korlátozhatja vagy kizárhatja.

 

5.   Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, valamint élettársa (hozzátartozó) a határozat alapján

a.     kötelezettség vagy felelősség alól mentesül vagy,

b.     bármilyen más előnyben részesül, illetőleg a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület, cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által a tagjának - tagsági jogviszony alapján - nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

6.   Az elnökség határozatait nyílt szavazással, legalább három “igen” szavazattal hozza. Az elnökség titkos szavazással hoz határozatot bármely elnökségi tag indítványára.

 

7.   Az elnökségi ülésen jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök és a jegyzőkönyvvezető ír alá. A jegyzőkönyvet meg kell őrizni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a napirendet, a megjelentek felsorolását, az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A hozott határozatokról az érintett szerveket és személyeket, az Egyesület tagságát 30 napon belül a jegyzőkönyv megküldésével vagy körlevélben kell értesíteni.

 

8.   Az elnökség köteles a munkájáról a közgyűlésnek beszámolni.

 

Az Egyesület elnöke

10.§

 

1.   Az Egyesület legfőbb tisztségviselője az Egyesület elnöke. Az elnök az elnökség közreműködésével irányítja és vezeti az Egyesület tevékenységét.

 

2.   Az elnök feladatai:

a.     az elnökség üléseinek összehívása és vezetése, a közgyűlés elnöki tisztségének ellátása,

b.     az Egyesület képviselete, az Egyesület szakmai tevékenységének irányítása, felügyelete,

c.     az Alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a közgyűlési és az elnökségi határozatok végrehajtásának irányítása és ellenőrzése,

d.     az Egyesület képviselőjeként önálló aláírási jogkör gyakorlása, a bankszámla feletti rendelkezési jog az elnökség kijelölt tagjával,

e.     a hírközlő szervek tájékoztatása az Egyesület tevékenységéről,

f.     az Egyesület ügyviteli munkájának irányítása,

g.     az Egyesületnél munkaviszony keretében történő foglalkoztatás esetén a munkáltatói jogok gyakorlása,

h.     a bizottságok tevékenységének figyelemmel kísérése,

i.     döntési jogkör gyakorlása mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés vagy az elnökség kizárólagos hatáskörébe,

j.     az Egyesület gazdálkodásának és vagyonkezelésének irányítása és ellenőrzése,

k.     döntési jogkör gyakorlása mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés vagy az elnökség kizárólagos hatáskörébe,

l.     mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket jogszabály, az Alapszabály, illetőleg a közgyűlés vagy az elnökség az elnök hatáskörébe utal.

 

3.   Az elnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén a kijelölt elnökségi tag helyettesíti.

 

4.   Az elnök egyes meghatározott ügyekben eseti meghatalmazást adhat az elnökség valamelyik tagjának.

 

A Felügyelő Bizottság

11.§

 

1.   A közgyűlés az Egyesület gazdálkodásának és működésének ellenőrzésére Felügyelő Bizottságot választ. A Felügyelő Bizottság létszáma három fő.

 

2.   A Felügyelő Bizottság tagja az Egyesületben más tisztséget nem viselhet. A Felügyelő Bizottságnak nem lehet tagja az Egyesülettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, az Egyesületben gazdasági feladatokat ellátó személy, aki az Egyesület elnökségének tagjával, illetőleg az Egyesületnél gazdasági feladatokat ellátó személlyel hozzátartozói kapcsolatban áll. A Felügyelő Bizottság tagjai nem lehetnek egymásnak hozzátartozói. Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, aki az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, illetve az Egyesület által a tagjának - tagsági jogviszony alapján - nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást, illetőleg e személyek hozzátartozója.

 

3.   A Felügyelő Bizottság tevékenységét a bizottság elnöke irányítja.

 

4.   A Felügyelő Bizottság éves ellenőrzési terv alapján dolgozik, melyről az Egyesület elnökségét tájékoztatja.

A Felügyelő Bizottság feladata különösen:

a.     az Egyesület működésének, pénz- és vagyonkezelésének vizsgálata;

b.     az Egyesület gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelező előírások betartásának ellenőrzése;

c.     a tagdíjak befizetésének ellenőrzése;

d.     az éves mérleg felülvizsgálata;

e.     a gazdálkodás célszerűségek, szabályszerűségének, az előirányzott bevételek és kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata;

f.     a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése;

g.     az Egyesület vagyona megóvása érdekben szükséges intézkedések megtételének ellenőrzése.

 

5.   A Felügyelő Bizottság tagjai feladataik ellátása során, jogosultak az Egyesület gazdálkodásával és működésével kapcsolatos bármely iratba betekinteni, az Egyesület tisztviselőitől, munkavállalóitól tájékoztatást kérni, a tisztségviselők és munkavállalók kötelesek a tájékoztatást megadni.

 

6.   Az ellenőrzések megkezdésétől a Felügyelő Bizottság elnöke tájékoztatni köteles az Egyesület elnökét. Az ellenőrzés során a Felügyelő Bizottság a pénzügyi-gazdasági, illetőleg a belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint jár el.

 

7.   Az ellenőrzés tapasztalatairól a Bizottság elnöke a vizsgálat befejezésétől számított 15 napon belül tájékoztatja az Egyesület elnökségét. Ha a vizsgálat szabálytalanságot vagy rendellenességet állapít meg, egyúttal megszüntetésére is fel kell hívni a figyelmet.

 

8.   A vizsgálatot követő intézkedési terv végrehajtását az abban meghatározott határidő elteltétől számított 30 napon belül a Felügyelő Bizottság utóvizsgálat keretében ellenőrzi.

 

9.   Ha a kifogásolt gyakorlat fennállását az elnökség nem ismeri el vagy az utóvizsgálat sem vezetett eredményre, a Felügyelő Bizottság közvetlenül az intézkedésre jogosult szervhez fordulhat, szükség esetén kezdeményezheti rendkívüli közgyűlés összehívását. A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a.     az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény, mulasztás történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult szerv döntését teszi szükségessé,

b.     a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel.

 

10. Az intézkedésre jogosult vezető szervet a Felügyelő Bizottság indítványára 30 napon belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedést nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

 

11. A Felügyelő Bizottság tevékenységéről az Egyesület közgyűlésének köteles beszámolni.

 

12. A Felügyelő Bizottság eljárására a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 11.§ (1)-(5) bekezdéseit, működésére a jelen fejezetben nem szabályozott kérdésekben az elnökség működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

 

A bizottságok

12.§

 

1.   Az Egyesület elnöksége egyes feladatok ellátására állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre. A bizottságok vezetőit és tagjait az elnökség legfeljebb mandátumának időtartamára választja.

 

2.   A bizottságok feladatait és hatáskörét, továbbá működésük főbb szabályait minden esetben írásban kell meghatározni.

 

Egyéb szervek

13.§

 

Az elnökség az Egyesület működésével kapcsolatos operatív feladatok és az ügyintézés ellátására hivatali szervezetet hozhat létre.

 

Az Egyesület tisztségviselőire irányadó közös szabályok

14.§

 

1.   Az Egyesület elnökségének tagja, felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója (a továbbiakban együtt: tisztségviselője) politikai párt, politikai jellegű szervezet tisztségviselője, tagja, alkalmazottja nem lehet.

2.   Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja, illetve az Egyesület könyvvizsgálója az a személy, aki

-      az Egyesület jogi személyiségű tagjának vezető tisztségviselője,

-      az Egyesülettel a tisztségviselői megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

-      az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást –, illetve

-      a fentiekben meghatározott személyek hozzátartozója.

3.   A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

4.   Az Egyesület tisztségviselője nem lehet olyan személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be tisztséget, amely úgy szűnt meg, hogy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

5.   A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

-    kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

-    bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

V.

 

FEGYELMI ELJÁRÁS

 

15.§

 

1.   Fegyelmi vétséget követ el az az Egyesületi tag, aki:

a.     az Alapszabályt vagy a közgyűlés határozatát, illetve az elnökség rendelkezéseit vétkesen megszegi,

b.     önként vállalt, illetőleg tisztségből adódó kötelezettségeit vétkesen megszegi,

c.     felróható, vétkes magatartással az Egyesület tagsághoz méltatlan magatartást tanúsít.

 

 

2.   Fegyelmi büntetésként:

a.     írásbeli figyelmeztetés,

b.     a tagokat megillető kedvezmények meghatározott időre – legfeljebb egy évre – történő megvonása,

c.     egyesületi tisztségből való leváltás,

d.     az Egyesületból való kizárás szabható ki.

 

3.   A fegyelmi eljárás lefolytatására első fokon az elnökség által létrehozott Fegyelmi Bizottság, másodfokon az elnökség jogosult az elnökség által elfogadott fegyelmi szabályzat alapján.

 

 

VI.

 

Az Egyesület bevételei és gazdálkodása

 

16.§

 

1.   Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.

 

2.   Az Egyesület működéséhez szükséges bevételek az alábbiakból tevődnek össze:

a.     az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú célra vagy működési költségeinek fedezésére kapott támogatás, illetőleg adomány,

b.     jelen Alapszabály 1. számú mellékletében meghatározott tagsági díjak,

c.     a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,

d.     az egyéb célszerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,

e.     az Egyesület eszközeinek befektetéseiből származó bevétel,

f.     egyéb jogszabályokban meghatározott bevétel,

g.     uniós pályázatokból származó támogatás,

h.     a vállalkozási tevékenységből származó bevétel.

 

3.   Az Egyesület költségei:

a.     a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek,

b.     az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek,

c.     a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek,

d.     a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek, amelyeket bevételarányosan kell megosztani.

 

4.   Az Egyesület kizárólag közhasznú céljainak elérése érdekében, az Alapszabály 2.§ (3) bekezdése betartásával, azokat nem veszélyeztetve végezhet vállalkozási tevékenységet. Az Egyesület váltót, illetve más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, illetve vállalkozásának fejlesztéséhez a közhasznú tevékenységet veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, valamint az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel. Az Egyesület a cél szerinti tevékenységből és a vállalkozási tevékenységből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.

 

5.   Az Egyesület költségvetésében előirányzott összegek rendeltetésszerű és a mindenkori pénzügyi előírásoknak megfelelő felhasználásáért az elnök a felelős.

 

6.     Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért a saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjon túlmenően – saját vagyonukkal nem felelnek. Az Egyesület gazdálkodása eredményét nem oszthatja fel, azt az Alapszabályában meghatározott tevékenységére fordíthatja.

 

 

 

VII.

 

Az Egyesület megszűnése

 

17.§

 

1.   Az Egyesület megszűnik:

a.     ha megszűnését, illetőleg feloszlását a közgyűlés kétharmados szótöbbséggel kimondta;

b.     ha más egyesülettel vagy társadalmi szervvel való egyesülését a közgyűlés kétharmados szótöbbséggel kimondta,

c.     továbbá, ha a bíróság az Egyesületet feloszlatja, vagy a megszűnését megállapítja.

 

2.   Ha az Egyesület feloszlatását, illetőleg megszűnését a bíróság mondta ki és az Egyesület vagyonának hovafordításáról a közgyűlés nem rendelkezett, a vagyon – a hitelezők kielégítése után – az állam tulajdonába kerül, és azt a környezetvédelem céljaira kell fordítani.

 

3.   Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény rendelkezései és a Polgári Törvénykönyv az Egyesületekről szóló rendelkezései, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény előírásai az irányadók, továbbá gazdálkodására a társadalmi szervezetek gazdálkodásáról szóló hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.

 

VIII.

 

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

18.§

 

1.   Az elnökség gondoskodik a testületi szervek határozatainak összegyűjtéséről a Határozatok Tárában.

 

2.   A Határozatok Tárából kiolvashatónak kell lennie a döntések tartalmának, hatályának és meghozataluk időpontjának, illetőleg a határozat meghozatalát támogatók és ellenzők számarányának (lehetőség szerint személyének is.).

 

3.   Az elnökség a testületi szervek határozatait az Egyesületi tagok számára megküldött elektronikus levélben hozza nyilvánosságra.

 

4.   Az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén - előre egyeztetett időpontban - bárki betekinthet.

 

5.   Az Egyesület működésének rendjéről, valamint szolgáltatásai igénybevételének módjáról, illetve beszámolói közlési módjáról szórólapokon, az interneten illetve egyéb sajtótermékek útján tájékoztatja a nyilvánosságot.

 

Nagykanizsa, 2008. június 18.

 

 

 

 

 

elnök

 

elnökségi tag, hitelesítő

 

Az Alapszabályt 2008. június 18. napján ellenjegyzem:

 

 

 

Dr. Balogh Attila

ügyvéd

 

 


1. számú melléklet

 

 

Magyar Pellet Egyesület tagdíja

 

 

a.     tagok tagdíja:

A tagok a tagsági díjat minden december hónap tizedikéig kötelesek az Egyesület pénztárába befizetni vagy átutalni. A tagdíjak mértékét évente az elnökség felülvizsgálja, és módosítási javaslatát a közgyűlés elé terjeszti.

 

A tagdíj fizetésére három kategória kerül kialakításra az alábbiak szerint:

 

Természetes személyek által fiztetendő tagdíj: 20.000,-Ft évente

Civil szervezetek által fizetendő tagdíj:      50.000,-Ft évente

Pellet előállításához, gyártásához, forgalamzásához és felhasználáshoz kapcsolódó üzleti, gazdasági tevékenységet folytató személyek és szervezetek által fizetendő tagdíj: 150.000,-Ft évente

           

 

 

 

 

 

 

elnök

elnökségi tag, hitelesítő

 

Alapszabály

 

© 2009. - Magyar Pellet Egyesület  |  Székhely: 8855 Belezna, Pellet major 1.  |  Telefon: +36 93 898 037
Iroda: 8800 Nagykanizsa, Bajcsy Zsilinszky E. u. 106/A.  |  e-mail: posta@mapellet.hu