Gy.I.K.
 
pellcert
enplus
 
umft
westpa
 
nfu

A szilárd biomassza környezetipari á­ga­za­ti sze­re­pé­nek meg­e­rő­sí­té­se a Nyu­gat-Du­nán­tú­lon pel­let klasz­ter lét­re­ho­zá­sá­val és az ah­hoz tar­to­zó klasz­ter­me­nedzs­ment i­ro­da mű­köd­te­té­sé­vel (NYDOP-1.1.1/A-2008-0010)

 
Megújulo Energia Kézikönyv 2010
1. Mi a pellet?
2. Milyen a jó pellet?
3. Milyen pellettel működő tüzelőberendezések léteznek?
4. Min dolgozik a Magyar Pellet Egyesület?
5. Miért jó Magyarországnak a pelletágazat fejlődése?
6. Miért kiváló hatásfokú a pellet-tüzelés?
7. Miért van szükség hazai pellet-szabványra?
8. Miért érdemes pelletfűtésre váltani?
9. Tényleg környezetbarát energiaforrás a pellet?
1. Mi a pellet? 

A pellet, mint biomassza alapú tüzelőanyag, megújuló energiaforrás. A pellet 100%-ban természetes fa illetve biomassza alapanyagból sajtolt, 4-16 mm átmérőjű, henger alakú granulátum, mely rendkívül jó égési tulajdonságokkal rendelkezik, jellemzően hulladék fűrészporból és faforgácsból préselik össze nagy nyomáson. Kötőanyagként a fában természetesen jelenlévő, a préseléskor kiváló lignin szolgál, semmilyen hozzáadott mesterséges anyagot nem tartalmaz. Rendkívül jó égési tulajdonságai miatt speciális kazánokban elégetve a pelletfűtés hatásfoka meghaladhatja a 90%-ot, szemben a fás kazánok 60%-os, a hagyományos gázkazánok 80%-os hatásfokával.

2. Milyen a jó pellet? 

Felülete sima, fényes, hosszirányú repedésektől mentes. Az ilyen felületű pellet nagy valószínűséggel megfelelő sűrűségű/tömörségű (optimális présnyomás és hőmérséklet közepette készült), azaz tömörsége, kopásállósága, morzsalékolódása is megfelelő. A sűrűség ellenőrzését oly módon is elvégezhetjük, hogy vízbe ejtünk pár darab pelletet, amelyeknek el kell süllyedniük, hiszen az elvárt sűrűség nagyobb, mint 1 kg/dm3. Törésteszt: válasszunk ki 5-10 db pelletet a halmazból és törjük ketté őket, ha nehezen, roppanva törnek éles törésvonalat, és kagylós felületet hagyva, az a megfelelő tömörség jele. Ha a pellet kézzel elmorzsolható, biztosan nem jó minőségű. Amennyiben hajolva, inkább repednek mint törnek, akkor nem megfelelő a sűrűség. Szemrevételezéses eljárás: ha a csomagolást átforgatva megnézzük, hogy mennyi morzsalék van a zsák alján; ha nagy mennyiségben van jelen az azt mutatja, hogy a présnyomás és hőmérséklet nem volt megfelelő, esetleg túl száraz alapanyag került a présbe. Érdemes a méreteloszlást is ellenőrizni: ha sok apró pellet is van a halmazban, az szintén a nem megfelelő minőségre utal. A friss, meleg pellet szaga intenzív és kellemes, de a kihűléssel gyorsan elillan, így vásárláskor már nem használható minősítésre. A szín nyújthat némi utalást a minőségre, de ennek értékeléséhez nagy tapasztalatra van szükség; a tiszta „fehér" pellet valószínűleg nem tartalmaz kérget, de lehet, hogy a pellet csak attól sötétebb, hogy csak keményfából készült, vagy a présnyomás volt magas és kissé megégett a felület. Amennyiben szürkés foltokat látunk a pellet felületén, az az alapanyag nem megfelelő tárolására, és ennek következtében megkezdődött káros biológiai folyamatokra (gombásodás) utalnak, melyek jelentős minőségromláshoz vezethetnek.

3. Milyen pellettel működő tüzelőberendezések léteznek? 

A tüzelőberendezéseket két csoportra osztjuk: kandallók és kazánok. Kandallók: jellemzően 6-20 kW-ig terjedő teljesítményű berendezések, melyek beépített pellet-tartállyal rendelkeznek. Alkalmasak nagyobb helyiségek, de akár közepes méretű családi házak hő-szükségletének ellátására is. Az automata pelletadagolás miatt szoba-termosztátról vezérelhetők, így a fűtés nem igényel törődést a néhány naponta szükséges feltöltésen és az előírt karbantartáson felül. A kandallókat is két csoportra oszthatjuk: a központifűtésre köthetők, ill. a csak konvekciós elven működő berendezésekre. A központi fűtésre köthető ún. vízteres kandallók alkalmasak akár a használati melegvíz és a fűtéshez szükséges meleg víz előállítására is.

Kazánok: a kandallókkal ellentétben a kazánok nem képesek közvetlenül helyileg hőt leadni a levegőbe, csak a használati és a fűtéshez szükséges meleg víz előállításra alkalmasak. Szintén automatizált működésűek, mint a kandallók, de általában nagyobb hamutárolóval, nagyobb beépített pellet-tartállyal, illetve külső tartályból adagolásra képest szállítórendszerrel is rendelkezhetnek. Teljesítményük jóval meghaladhatja a kandallókét: 10-100 kW, de akár még a 100 kW-ot is meghaladó teljesítményű berendezések is léteznek. Előnye a kazánoknak, hogy akár 4-6 hétre is megfeledkezhetünk a tüzeléssel való törődésről, és akkor is csak apró karbantartási feladataink akadnak. A tetszőleges méretű külső pellet tartály megválasztásakor elérhetjük akár azt is, hogy fűtési szezononként csak egyszer kelljen a feltöltéssel foglalkoznunk.

4. Min dolgozik a Magyar Pellet Egyesület? 

A MPE több, mint 30 tagja azon dolgozik, hogy törésektől, visszaesésektől mentesen tudjon fejlődni a pelletágazat Magyarországon, hogy a piaci szereplők számára hosszútávon tisztes megélhetést biztosíthasson, a fogyasztók pedig szabályozott és ellenőrzött piacról tudjanak minőségi terméket vásárolni. Ezért Minőségi Védjegy programot dolgozott ki, amely informálja a fogyasztókat és a piaci szereplőket, valamint népszerűsíti a pelletet, - ezt a kiváló, megújuló, magyar munkahelyeket teremtő, környezetbarát és olcsó fűtőanyagot.

5. Miért jó Magyarországnak a pelletágazat fejlődése?  

A Magyar Pellet Egyesület számításai szerint egy hatéves piacfejlesztési program végigvitelével az ágazat több, mint 1600 főnek biztosíthatna új munkalehetőséget. A pelletgyártás, pelletpiac felélénkülése kiváló lehetőség a regionális tőkeképzésre (szolgáltatások, helyben maradó profit, helyi adók), hiszen az energiára kiadott pénzünkre rakódó profit így nem hagyja el az országot a csővezetékeken keresztül, hanem helyben marad és újabb munkahelyeket teremt, illetve növeli a fogyasztást és így az életszínvonalat vagy a megtakarításokat. A lakosságnál keletkező költségmegtakarítás értéke nemzeti szinten, mai árakon számolva: 35,5 Mrd forint lehet évente a célkitűzés elérésekor.

6. Miért kiváló hatásfokú a pellet-tüzelés? 

Amikor pellettel fűtünk, akkor tulajdonképpen fát égetünk. Méghozzá úgy, hogy biztosítjuk a fatüzeléshez szükséges ideális feltételeket, az égést befolyásoló szinte valamennyi tényező (szereplő) vonatkozásában, ezért ilyen magas hatásfokú a pellettüzelés. Ugyanis:

- A tüzelőanyag nedvességtartalma cca 10%

- Geometriai méretei: átmérő (általában): 6-8 mm, hossza: 2-4 cm

- A formája miatt szinte folyadékként viselkedik, azaz jól adagolható, tömegéhez viszonyítva nagy a felülete, azaz jól gázosodik

- A pelletégők rendelkeznek égési levegő ventillátorral, azaz mindig a megfelelő mennyiségű oxigén kerül az égéstérbe, valamint nagyon jó a fagáz-levegő keveredés

- Az adagolhatóság (forma) miatt automatizálható a begyújtás és a tüzelőanyag adagolás is, így az égés során a tüzelőanyag (pellet) szinte folyamatosan nagyon kis adagokban érkezik a tűztérbe

- A szinte tökéletes égés miatt alig keletkezik hamu (> 0,5 %), amit elég akár havonta (de bizonyos készülékeknél akár félévente) egyszer kitakarítani

7. Miért van szükség hazai pellet-szabványra? 

Azért, hogy a fogyasztók megfelelő támpontot kapjanak ahhoz, hogy valóban jó minőségű pelletet vásároljanak.

Jelenleg Európában számos nemzeti tűzipellet szabvány létezik, melyek közül a 3 legjelentősebb a svéd (SS187120), a német (DIN 51731), illetve az osztrák (ÖNORM M1735).

Ezen eltérő kritériumokat megfogalmazó szabványok a nemzetközivé váló kereskedelemben eléggé sok problémát okoztak, így szükségessé vált kidolgozni az egységes, mindenki által elfogadott, úgynevezett technológiai szabványokat (CEN/TS 14588:2003, illetve CEN/TS 14961:2005).

Sajnos magyarországi szabvány jelenleg nem létezik, így csak a fenti normatívákra lehetne támaszkodni, illetve a felhasználói tapasztalatok/igények szűrhetnek a piacon lévő termékek között, de ez általában sok negatív élmény után használható eljárás.

Ezért a Magyar Pellet Egyesület és az általa életre hívott Nyugat-Dunántúli Pellet Klaszter kiemelt célként kezeli a hazai minősített termékpálya rendszer (pelletszabvány) ezen túlmenően pedig a szakember-képzési rendszer kialakítását .

8. Miért érdemes pelletfűtésre váltani? 

Mert olcsó és környezetkímélő. Jó befektetés már középtávon is, mert minimum 35 %-os fűtésköltség megtakarítást jelent a gázról pelletalapú rendszerre való átállás. Megoldás ez az egyre feszítő ellátásbiztonság problémájára, és válasz a kimerülőben lévő fosszilis energiahordozó készletek (gáz, olaj, szén) okán bekövetkező energiakrízisre. S nem utolsó sorban: kényelmes fűtési megoldás, hiszen a pelletkandallók és pelletkazánok teljesen automatikus üzemmódúak.

9. Tényleg környezetbarát energiaforrás a pellet? 

A pelletgyárakban vagy fahulladékot, vagy kizárólag erre a célra termesztett energiaültetvényekről származó faaprítékot, illetve agripellet előállításakor egyéb mezőgazdasági maradványokat használnak fel. Emiatt egy erdei fát sem kell kivágni! Ráadásul a fapellet égetésekor csak annyi szén-dioxid keletkezik, amennyit a növény az élete során megkötött, illetve amennyi a fa természetes korhadásakor amúgy is felszabadulna, - ugyanez igaz az agripelletre is. Így ez a megújuló energiaforrás a gázzal szemben klímasemleges.

 

© 2009. - Magyar Pellet Egyesület  |  Székhely: 8855 Belezna, Pellet major 1.  |  Telefon: +36 93 898 037
Iroda: 8800 Nagykanizsa, Bajcsy Zsilinszky E. u. 106/A.  |  e-mail: posta@mapellet.hu